Tegnap szörnyű idő volt, a suliablakból a Dunát sem lehetett látni, és szemerkélt az eső is. Lehet, hogyha nem szoknyában mentem volna tegnap, ma hangom is lenne. De szoknyában mentem... Ádis pedig jött a hülye dumájával, hogy az egyik lábamat Anitának, a másikat Krisztinának…