Újra itt. Igen-igen, egy hónapja nem írtam... de nem lehettem folyton netközelben, valamikor életem legjobb nyara is el kellett teljen. Alap, hogy Erdély a világ legszebb és legjobb helye.  A honvágy és a sírógörcs természetesen azóta is kísért, de bármelyik pillanatára is gondolok ennek az elmúlt egy hónapnak, egyáltalán nem bántam meg. A legjobbakkal egy ritka jó hetet töltöttünk el, félig nomád körülmények között, aztán punnyadás ezerrel... de utána ami volt... úgy megállítottam volna az időt, de sajnos akármennyire is próbáltam, nem jött össze. De végre vannak ott is helyi haverok... helyi nagy Ő... helyi partytime... szuper volt. Túl jó, hogy sokáig tartson. A lényeg, hogy megtaláltam a tökéletest, egy tökéletes helyen, egy  tökéletes pillanatban. Most valahogy nem tudom szaporítani a szót, mert túl sok minden történt, a  jobbak tudják, ha nem is, majd megtudják... azért egy év és 640 km mesze van...  de na... kitartunk:D!