Nem volt életem legkellemesebb reggele a mai, de számítottam rá. Éjjel fél kettőkor befejeztem Zita ajándékát, egész hétvégén nem kell ilyesmivel foglalkozzak, és lesz időm tanulni - gondoltam este. 10-ig aludtam, azóta a konyhában sürgölődtem, mert persze a "jó reggelt" helyett egy adag fejmosást kaptam, a heti negyediket, és felvilágosítottak, hogy trehány vagyok. Ez tény, de nem esett jól. Kb 11-ig puffogtam, mindenhol katonás rendet csaptam, aztán rájöttem, hogy semmi értelme a hisztizésnek. Segítettem anyunak ebédet csinálni, vagyis én csináltam, mert Lackó ma nagyon nyűgös, és anyut nem hagyta békén. Ehető lett a leves, csináltam madártejet és most sül a süti. Tanulni persze egy mukkot sem tudtam, de még nem telt el a nap. Egy kis lazítás közben találtam egy jó számot: 

Már javult a kedvem:) egész nap az én profi röpisemre gondoltam... és remélem picikét is melléjük áll a szerencse...