Tegnap. Vita. Idegesség. Részletesebben: Apuval vitáztam egy sort... mert nem tartottam jogosnak a büntetés dolgot. A vége az lett, hogy apu bekapcsolta a gépet, és azt mondta: netezzél, nemérdekel. Persze utána jött egy egész estés durca mindkettőnktől meg a szikrázó levegő. Nembaj, elértem, és nem volt igaza... nem hiszem, hogy annyira neveletlen lennék.

Ma. Orsi. Betegség. Bovaryné. Részletesebben: Orsi beteg, és énis, csak ő nem jött suliba, mert lázas is volt. Alig bírtam ki a napot. Aztán irodalmon döbbentem rá, hogy holnapra el kellene olvasni Bovarynét Flauberttől. És ezt hétfőn jelentette be a tanár. Nemtudom, hogy az osztályomból ki képes elolvasni 3 nap alatt 350 oldalt...holnap vérizzadás... Aztán suli után felugrottam Orsihoz... szegénykém, olyan beteg:(. De holnap  is felugrom, elviszem neki a leckét.

Csak a holnapot bírjam ki!! A péntek az laza lesz. Laukó tanárnővel felvételiztetek, no meg Petivel... De  azt mondta a tanárnő, hogy majd lenyom egy komoly dumát a "pasimról, aki lever mindenkit" Peti előtt :D Aztán szombat. Nemtudom hová megyek. Meg kellene érdeklődni egy illetékes személytől, hogy milyen fajta programot tervezett. Hogy pl nagyon beszívom, ha szoknyában megyek? Kitudja, lehet, hogy az isten háta mögé visz, ahol térdig ér a sár, mert akkor bizony beszívom. De azért remélem nem mászkálunk egész nap össze vissza, mert lehet, hogy esni fog és szétázunk, vagy megfagyok, vagy nagyon elfáradok:D... De gondolom ebbe ő is belegondolt. Majd valamelyik este fölnézek msn-re, ha lesz rá energiám, és sikerül meggyógyulni, addig viszont max du gépezek, ezzel apunak is bebizonyítom, hogy nem a gép az első...(már csak magamnak kéne:D)... Most viszont olyan hívogatóan bámul rám az angol könyv, a töri füzet és a Bovaryné, hogy szinte elsírom magam.

Gondolkozom, hogy melyik számot rakjam be... most csak hasra-ütésből ezt, de mindegyik nagyon jó (can you hear me, bailamos, hero, taking back my love....)