Gyors nap volt:P Öt óránk volt, egy óra elmaradt a művtörim meg 20perces volt kb. Hazajöttem szakdogát gépeltem két órán át, de legalább kész van. Aztán elvégeztem a háziasszonyi teendőket:főzés, pakolás a fiúknak, mosogatógép, takarítás, ruhák stb...nagyon fura, hogy anyu nincs itthon, de örülök mert beszéltem vele és élvezi nagyon, ráadásul ismerősök is vannak szóval szuper:) Beszélünk telefonon és ilyet szól:....képzeld el felszálltunk a buszra és belementünk a Dunába!!.... Nah mondon anyu és ez szándékos volt???? Vagy most a Szt János kórház zártosztályán pihentek és azért mondasz ilyeneket???:O Erre közölte, hogy kétéltű busz...jah bocsi...azt sem tudtam , hogy Magyaroszágon van erre lehetőség, de ki kell próbálnom:P
Csomószor kapom magam azon, hogy várok. Buszra, kajára, barátra, barátnőre, órára, SZÜNETRE, érzésre, hóra, hidegre, hétvégére:) És néha mindezt egyszerre:) Kissé betegesnek tűnhet, de néha olyan gondolataim vannak, hogy hajajjjj' "Nem tudunk olyanra gondolni, amire nem tudunk gondolni." Ez a drámatörink egyik alapmondata.Hasznos. Bár néha álomvilág....
Uuuuuu most jut eszembe, hogy nemsokára disznóvágás:Phehe:D Fontosnak tartottam közölni, bár kér éve mentesülök mert az unokaöcsémre vigyázok;)
Bágyadtság, vidámság, zsibbadó láb, vizeshaj=vége!!!!
Csak persze a zene:mi is legyen?Mi is legyen??? Óóó megvan: ma hallgattam és eszembe jutott az egyik Erdélyi nap! Beával ezt énekeltük:)Vagyis jobban mondva én azt a két sort, amit akkor ismertem belőle:D De ha ezt hallom mindig az nap jut eszmbe és a hegy és az hogy majdnem meghaltunk, és a röhögés, és apu hogy vezetett és jött az elhatártozásom, hogy megyünk este bulizni és a ditróiház, és a veteránbiciklim és hogy Bea megismerte Szabit:):D Szóval a legjobb sztorik:) Mégsem megyek ezt meg kell osztanom Veletek:)
Tehát szüleim mondták, hogy "hétvégén majd felmegyünk a hegyekbe" családdal kirándulni és számomra egyértelmű volt, hogy Beának is jönnie kell:) Család mondta, hogy persze rendben és felhívtam a kirándulás reggelén(egészen pontosan két órával indulás előtt, hogy egy óa múlva ott kéne lennie:D) neki is tetszett az öltet:) Jött! A kiscapat:15 ember elindult a hegy felé, megadva a módját, ahogy azt kell traktorral és szekérrel:P Öcsém és unokaöcsém motorral:P Teljesen idilli hangulat megérkeztünk, hús sütés, séta, Beával találtunk két jópofa követ, ahova leültünk ebédelni, telezabáltuk magunkat, aztán fogtunk egy pokrócot kifeküdtünk a fűbe és felhőket néztünk, hanygát írtottunk szóval mondom minden teljesen idilli volt. Aztán jött az újabb ötlet:mivel mindeki elment gombát szedni, kokojzászni(áfonyát szedni:D:P) stb...mi eldöntöttük, hogy nekünk bizony kellenek jó kis képek, úgyhogy fogtuk a fényképezőt, és elindultunk hegynek fel! Kedves, drága olvasó: ha voltál már Erdélyben akkor tudod, ha nem akkor most szólok, hogy Ne egy kis dombocskát képzelj el vad, félelmetes rókákkal és szúnyogokkal, hanem bazi magas hegyeket, medvékkel! Nem, nem zsiráfokkal:D:) Szóval séta föl és jöttek anyuék, mondtuk ,hogy szétnézünk, apu meg szólt, hogy vigyázzunk mert pásztorkutyák vannak a közelben. Nah itt is meg kell állnom! Ezek sem azok a kis tündibündi simárafésült birka terelő juhászkutyák, hanem 1méteres vadállatok! Komolyan!:D Mondtuk, hogy nem lesz baj és tovább mentünk, apu mondta, hogy azért vigyázzunk. Találtunk egy tök jó helyet, előtte már voltam ott és tudtam, hogy tetszeni fog Beának is. Téynleg gyönyörű. Valahol tisztás szerű, de mégis sziklás szóval:csodaszerű inkább! Fotózgatás: idézném Beát: huh ez nagyon jó, jujj ez tök szuper(majd itt valami eszméletlen félemetes hang éééssss)Woá! Ezen csupán félórát röhögtem. Nana ott tényleg vicces volt! Hallani kell! Oh vissza a sztorihoz. Felmásztunk egy sziklára, fél óra alatt beállítottam a gépet és újabb fotók..a lábunkról, mégsem volt jó beállítás:P Ekkor fura hangok fölnézünk és a szikla alján kettő pásztor kutya...három...négy...öt---bakker már hat és még mindig jönnek. Bazi nagyok, nagyon csúnyák és ugatnak csaholnak folyik a nyáluk. Kezdett tudatosulni, hogy azzal állunk szembe amitől óvtak úgy kb fél órája! Ajjjajjj! Ötlet: Bújjunk a szikla mögé. Nem tudom miért gondoltuk , hogy beveszik, hogy voltak lányok és csiribicsiribá nincsnek lányok!Nem is jött össze, az egésszel csak azt értük el, hogy még közelebb jöttek. Nem maradt más FUTÁÁÁÁS! Át az erdőn és ekkor bevillant, hogy ez csak rosszabb, mert itt sokkal rosszabb is lehet, mint a kutyák....ezt a röpke eszmefuttatásomat megoszottam Beával(közben veszettül sprinteltünk) és mondta, hogy följebb kanyarodjunk az útra és sprint le a traktorig. Megfogtuk egymás kezét és futottunk az életünkért! Túlzásnak tünhet, de volt rá példa, hogy embereket téptek szét ilyen kutyák. Futás le az úton, csakhogy azok is kijöttek az útra, és így melettük futottunk el, ők meg felénk! Láttuk, hogy itt már semmi esély, Bea elkezdett bazi nagy köveket felszedni, én meg minden lelkierőmet összeszedve megfordultam és a rájuk ordítottam, hpgy kusti=gondolom azt jelenti, hogy takarodj vag valami ilyesmi, de mindeki ezt orídtja. Bea meg hátulról sorozta őket kővel. Szerintem konkrétan sokkot kaptak a hangomtól, mert hátráltak, mi meg nem vártuk meg amig magukhoz térnek. Menekültünk, és így már megmenekültünk. Mikor visszaértünk senki nem értette, hogy mi van velünk mi meg nem tudtunk semmit mondani és csak utánna jött ki a dolog, konkrátan alig birtunk járni úgy remegett a lábunk! Ráadásul közben unokatesóm, a kicsi tökrosszul lett szóval azon a téren is pánik volt. Nem értették,hogy mi van aztán mikor elmeséltük...hűha.....és akkor ez még csak a nap eleje. Most nem mesélek többet majd folytatom. Sok lenne így egyszerre! De nem ez volt az egyelten emlékezetes dolog ezen a napon és az is lehet,hogy Tündérke is beszáll a mesélésbe.Jujj és a szám:
Holnap holnapután nem de talán vasárnap folyt.köv:) Legkésőbb hétfőn, addig is:
Csók és kacsint: Fürtösörgyal
